MTK legendárium | 291. rész

Publikálva: 2023.09.18 Frissítve: 2023.09.15 MTK Budapest

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 72. rész.

Ugyancsak kiemelkedő, úttörő szerep jutott Szekrényessynek a szandolin, azaz a kajakozás sportjának hazai meghonosításában. 1880-tól rendszeresen rendezett szandolin versenyeket a Balaton vizén, de maga is számtalanszor hajtott végre bravúrevezést: „E hó 19-én Szekrényessy Kálmán sandolinon átevezett Balaton-Füredről Siófokra és onnan vissza. A magyar tenger ez alkalommal erősen háborgott és a hullámok ismételve maguk alá temették a törékeny kis járművet.”

Miként, már ejtettünk róla szót, Szekrényessy szerelme, Háczky Laura is éppen a híres úszó hatására kezdett el szandolinozni, méghozzá a hölgyek közül talán elsőként.

Tornászat

Szekrényessy Kálmán gyermekkori sporttevékenységei között kiemelkedő szerepet játszott a tornászat. Atyja, Széchenyi István hatására a Pesti Testgyakorló Egylet választmányi tagjaként tevékenykedett, és 1853-54-ben szerkesztette annak évkönyvét is.

Kálmán Pesten, a „Testgyakorló-egylet” mellett a Calair-féle gimnasztikai intézetbe járt tornázni. A fiú számára nagy magabiztosságot adott atyja úttörő szerepe, mely még ötven esztendő múltán is tetten érhető a családi legendáriumban. Szekrényessy Kálmán unokaöccse, Bizell Odó, egy ausztráliai tengeri út során a következőket jegyezte fel:

„Amerikai, meg angol asztaltársaim azon csodálkoztak, hogy magyar ember létemre oly jól bírom a tengeri utat. Szinte természetes volt tehát, hogy velük a mi szép Balatonunkról beszéltem, amelynek szeszélyes vizén vajmi sokat vitorláztam, megszokván a hullámok nyugtalan járását és a hajózás változékonyságát. Tudakozódó kérdéseikre azt is elmondtam azután, hogy a sportok űzése nálunk is egyre terjed már. Az utóbbi dolgot némi büszkeséggel hangoztatva, eszembe jutván, hogy Vay Sándor gróf a régi Magyarországot oly szépen megörökítő hangzatos megemlékezéseiben anyai nagyatyámat [Szekrényessy Józsefet] nevezi a testedző sportűzés meghonosítójának Budapesten.”

Vívás

Katonás, nemesi neveltetésének köszönhetően egészen korán megismerkedett a vívás tudományával, melynek katonai élete során nagy hasznát látta. A civil békeévek idején pedig számos ifjút avatott be a vívás tudományába. A technikai felszereléseket fontosnak tartotta növendékeinél: „Előnyösen használjuk a hosszabbtartamú kardvívásokra történő idomításnál.” Ugyanakkor saját maga – merő virtusból – számtalan párbajt vívott meg életmentő védőeszközök, bandázsok nélkül.

Nem véletlen, miszerint közeli kapcsolatban állt a kor nagyhírű párbajhőseivel, mint amilyen Kosztka Emil volt, vagy Európa legnagyobb vívóiskoláját működtető Fodor Henrikkel, kinek (akkor még kicsiny) műtermét bérelte ki az általa mentorált MTK számára. Politikai élete során pedig, mint híres párbajhőst előszeretettel hívták párbajsegédnek különféle lovagias ügyekhez: „Reggel a [szegedi] Boszorkányszigeten politikai párbaj volt Kelemen Béla dr. és Lévay József a tápéi kerület Szabadelvű párti képviselőjelöltejei” között. Kelemen éleshangú, szemrehányó levélben sértette meg Lévayt, annak visszalépése miatt. „Lévay a levélre azzal válaszolt, hogy Szekrényessy Kálmán és Ujj József dr. szegedi ügyvéd által provokáltatta Kelement. A »pisztolyra« menő párbaj végül baleset nélkül zajlott le.”